Porsche tuning

Porsche tuning módszerek, chiptuning. Keresd ki a sajátod, 3 kattintás!

Chiptuning » Porsche tuning

Porsche tuning, chiptuning

Erős Porsche tuning, chiptuning beállításainkat biztonságos körülmények között, 4×4-es Bosch terhelt mérőpadon fejlesztjük, teljesítménymérés kontrolljával, folyamatos diagnosztika és adatgyűjtés mellett, autód állapotát és kérésedet figyelembe véve.

Porsche tuning előtt megéri megnézned ezt a videót mert olyan technikákról beszélek benne, amelyek Neked segítenek, ha egy jó autót szeretnél. Lehet, hogy éppen ezeken fog múlni a Porsche  chippelés sikere és jelentős összeget fogsz vele megtakarítani.  Kezdd itt, kattints a lejátszásra!

Porsche tuning, tuningbox és motoroptimalizálás

A listázott Porsche modellekhez biztosan van tuning technológiánk. Felesleges alkatrészek (Porsche tuningbox) beépítése nélkül gyári, biztonságos eszközökkel (legtöbbször megbontás nélkül) készül a motoroptimalizálás.
Porsche chiptuning táblázatunk, adatbázisunk folyamatosan frissítjük. Használd az ajánlatkérőt, válaszd ki ott az autód.

porsche-tuning

Porsche tuning és kapcsolódó szakcikkeink

Porsche cikkeink, méréseink mellett mutatunk néhány a csoportjába sorolt referenciát is: , mivel sok esetben a motorok és rendszerek is azonosak a csoporton belül.


Még nincs szakcikkünk Porsche tuning témában.


Épp most mértük: legutóbbi Porsche chip tuning méréseink

Porsche méréseink feltöltés alatt... További Porsche méréseink az adott modell oldalon, tehát válassz modellt ITT!


További tuning sztorik, teljesítményadatok az adott modell oldalon, tehát válassz modellt ITT!

Porsche fotók, életképek a Rigotech műhelyeiből


További Porsche tuning fotók és életképek az adott modell oldalon, tehát válassz modellt ITT!


Porsche tuning dyno képek


További Porsche dyno képek az adott modell oldalon, tehát válassz modellt ITT!

Chiptuning / egyéb beállítás során, mindig a leggyorsabb és legkevésbé 'fájdalmas' módszert alkalmazzuk.

  • OBD = megbontás nélkül a diagnosztikai csatlakozón (OBD-n) keresztül
  • VR/Mgb. +OBD = 90%, hogy megy OBD-n, de lehet hogy a vezérlőt meg kell bontani *
  • Mgb./ OBD = 80%, hogy megy OBD-n, de ha nem, akkor csak megbontással
  • Mgb.+ OBD = a vezérlőegységet megbontjuk, utána már OBD-n írjuk
  • Aszt./ Mgb. = a vezérlőt ki kell venni. Vagy a csatlakozóján keresztül, vagy megbontás után kezelhető **
  • Mgb. = kizárólag a vezérlőegység megbontásával olvasható/írható a beállítás. ***
  • Forr. = nagyon régi típusoknál megbontás után memória ki/be forrasztása szükséges

A Porsche története

A Porsche AG, vagy teljes nevén Dr. Ing. h.c. F. Porsche Aktiengesellschaft német autógyártó cég, amit 1931-ben Ferdinand Porsche alapított Stuttgartban műszaki tervezőirodaként. A vállalat társasági formája az alapítás óta többször megváltozott, 1931-től 1937-ig Dr. Ing. h.c. F. Porsche GmbH néven, 1937-től 1972-ig Dr. Ing. h.c. F. Porsche KG néven működött, majd 1972-ben vált részvénytársasággá Dr. Ing. h.c. F. Porsche AG néven.
A vállalat főhadiszállása Zuffenhausenben, Stuttgart külvárosi részében található. Itt jelenleg 911-et, Boxstert, Caymant gyártanak a Cayenne a Volkswagen AG dévényújfalui gyárában, míg a Macan a lipcsei Porsche gyárban készül.
A történet 1900-ban kezdődik, mikor bemutatják a Lohner-Porsche elektromos meghajtású gépkocsit a párizsi világkiállításon. A fiatal mérnök és próbapilóta Ferdinand Porsche által tervezett, kerékagymotorokkal ellátott járművek világhírűvé tették a Porsche nevet, majd 1931-ben Ferdinand Porsche létrehozza a Porsche tervezőirodát Stuttgartban. Ezzel letette a mai Dr.Ing.h.c.F.Porsche RT-nek az alapkövét. Később az NSU’ megbízásából létrejön a Volkswagen előhírnökének tekintett 32-es típus.1936 tavaszán megkezdődnek a próbautak az első VW prototípusokkal. 1938-ban Ferdinand Porsche vezetése alatt felépítik Wolfsburgban az első gyártócsarnokokat a Volkswagen számára. A 60-as típus elérte végső formáját és megérett a sorozatgyártásra. A második világháború azonban megelőzi ennek a megvalósítását. A 60-as típus alapján megtervezik a nyitott terepjárót. Majd csak 1946-ban, a háború vége után kezdik el a Volkswagen sorozatgyártását.
„Egyesült Vas- és Acélművek”, így nevezte Ferry Porsche és mintegy 200 dolgozója a Gmündben (Karintia) található egykori fűrészüzem fabarakkjait, ahova a II. világháború alatt (1944) apa és fia a Dr. Ing. h.c. F. Porsche KG céget Stuttgart-Zuffenhausenből átköltöztette.
Ferry Porsche 1947-ben a megbízható munkatársai segítségével egy olyan sportautó építésébe kezdett, ami – saját szavaival élve – neki magának is tetszene. A kiindulási pontot az apja által kifejlesztett Volkswagen Bogár jelentette. Gmündben összesen 52 darabot készítettek a 356-os modellből (az 1. számút nem számítva), az összes többit 1950 után, Zuffenhausenban gyártották. Kezdetben a Porsche tervező és adminisztrációs részlegeit a Schwieberdinger utca 147. szám alatti két fabarakkban helyezték el. A karosszériák gyártását és az autók összeszerelését a Reutter karosszériaüzem tulajdonát képező épületben végezték, az utca túloldalán. A Porsche eredeti üzemrészeit, a mai I. gyáregységet, a háború után lefoglalták az amerikaiak, és azokat egészen 1956-ig nem lehetett újra használni.
1948-ban elkészült az első Porsche, az 1. számú 356-os modell. A Porsche 356-ból 52 darabot állítottak össze Gmündben. 1949 nyarán egy tucat Porsche alkalmazott elkezdte a gyártás visszaköltöztetését Stuttgart-Zuffenhausenbe, a Reutter céghez albérletbe. Zuffenhausenban aztán tovább folytatódott a Porsche sikertörténete.

Bár a vállalat hivatalos története 1950-ben kezdődik, az valójában csak megújulás volt, hiszen a Porsche SE-t 1931-ben alapították. Az időponthoz azért is ragaszkodnak, mert a vállalat vezetői legszívesebben felednék, hogy a cég 1942-ben alapított autógyárában a második világháború alatt kényszermunkások százait dolgoztatták.

Ott azonban akkor még nem sportkocsikat, hanem tankokat és más katonai járműveket szereltek össze, emellett a vállalat egyik kiemelt célja a korábbi népautó, a híres, Ferdinand Porsche által tervezett Volkswagen harci változatának elkészítése volt.

A Porsche hivatalosan mindezt a mai napig nem ismerte el: bár a Volkswagen 1996-ban több ezer oldalas dokumentumot készített a nácikkal történt együttműködésről, a Porsche inkább hallgat az ügyben, és szerepét a valósnál jóval jelentéktelenebbnek próbálta beállítani. Szerintük a későbbi autógyár csak egy kis tervezőiroda volt a második világháborúban, 50-100 alkalmazottal.
Elég azonban csak egy pillantást vetni saját irattárukra, a bejárat mellett egy 1944-es grafikonon 656 alkalmazott látható. A Porsche ráadásul azon információ birtokában is tagad, miszerint a Harmadik Birodalomban a második világháború során minden nagyvállalat alkalmazott kényszermunkaerőt.
Mindez az 1990-es évek elején megváltozhatott volna, ám ők a beismerés helyett akkor 10 ezer márkát ajánlottak fel annak, aki bebizonyítja, hogy a vállalat valaha is alkalmazott kényszermunkásokat. Amikor aztán kiderült, hogy mégis, akkor azt állították, hogy maximum 10-20 ilyen személy dolgozhatott náluk. Ez a szám azonban hamarosan 50 lett. Bár Porsche nem volt Hitler rajongója, a diktátor csodálta a tervező tehetségét. Heinrich Himmler az SS-ben is szerzett számára beosztást, ám Porschét mindez hidegen hagyta – erre a VW monopóliumának elnyeréséhez és megőrzéséhez volt szükség. A vállalat a híres népautót övező propaganda hazugságai mellett elég hamar katonai beszállítóvá vált, a központi gyár Wolfsburgba került, és mindezt a szakszervezetektől elkobzott pénzből finanszírozták.
Fabian Müller, Porsche életrajzírója szerint Ferdinandnak nem voltak erkölcsi aggályai, amiért fegyvereket gyártott, és a több ezer kényszermunkás sorsa sem izgatta túlzottan. Ez pedig megdobta a család vagyonát is: míg 1934-ban háromezer, addig 1944-ben kétmillió márka bevételük volt. Viehöver szerint sikereiket nem tudták volna kényszermunka nélkül elérni: a lengyelek mellett hollandok, marokkóiak, franciák, olaszok és még oroszok, illetve nők is robotoltak a gyárakban.
1950 elején elindult a Porsche 356 sorozatgyártása. Ezekben az években új fejezet kezdődik a Porsche történetében. A Reuter autóváz-gyártó műhelye által kiadott helyiségeket berendezik a gyártáshoz szükséges gépekkel. A Porsche önálló gépjárműgyárrá növi ki magát. 1951-ben idősebb Ferdinand Porsche professzor 75. életévében meghal. Ugyanebben az évben szerzi meg első nemzetközi versenygyőzelmét a 356-os Porsche: az 1100 cm?-ig terjedő kategóriában a Le Mans-i 24 órás versenyen való győzelmével.Tíz évvel a 356-os bemutatója után már több mint 25 000 gépkocsi hagyta el a gyár kapuját.
A Porsche 911 1963-as bevezetése mérföldkövet jelentett a Porsche fejlődésében. 1969 májusában a Schwieberdinger utcában lévő új, többszintes szerelőüzemmel jelentősen megnőtt az üzem területe. Ez 1988-ban tovább bővült a szerelőcsarnokkal szemben található karosszériagyártó üzem épületével.
A gyártástechnológiában is történtek változások az elmúlt 50 év során. A kézzel végzett sorozatgyártás helyét időközben egy korszerű és flexibilis gyár vette át. A német hetilap, a „Produktion” és a vezetési tanácsadó cég, az A. T. Kearney által adományozott „Év gyára, 1996” kitüntetést a zuffenhauseni gyár a kemény munka és az elkötelezettség elismeréseként kapta.
A Porsche számára újabb mérföldkövet jelentett a motorok és autók összeszerelésének céljait szolgáló új épület felépítése 1953-ban. 1964-ben, röviddel a Porsche 911 bemutatása után, a Porsche átvette a Reutter gyárépületeit a karosszériagyártással együtt. A következő fontos lépést a háromszintes szerelőcsarnok (41-es épület) elkészülte jelentette 1969-ben, ami lehetővé tette a gyártókapacitás növelését. 1982-ben megkezdte működését az automatizált, magaspolcos raktár. Az új fényezőműhely 1986. tavaszi és a karosszériaüzem (V. Üzem) 1988-as elkészültével kialakult a jelenlegi épületstruktúra.

A ’90-es évek elején a Porsche csőd közeli állapotba került. Mivel a gyár híresen jó kárpitokat készített, és szép belsőket tervezett, a Mercedes-Benz megbízta, hogy a G osztály belsejét ők tervezzék, és készítsék. Ettől a pillanattól kezdve alkalmaznak a G osztályokban átdolgozott E osztály belsőteret.

A Porsche karossziájának fejlődése is igen érdekes utat járt be. A Porsche 356 modell karosszériáját kézzel készítették a Reutter karosszériaüzemben. Magát a karosszériaburkolatot a több részből összehegesztett alvázkeretre rögzítették rá. Az illesztéseket lágyforrasszal töltötték ki, ami igen fárasztó és időigényes eljárás volt, majd lecsiszolták. 1965-ben befejeződött a Porsche 356 gyártása. A végén már napi 25 karosszéria elkészítésénél tartottak.
1964-ben, a Porsche 911 modell bevezetésével, a Porsche szakított az addigi gyártási módszerekkel. Ettől kezdve a különböző szerkezeti egységeket előre összeszerelték, majd azok összehegesztésével vagy összecsavarozásával készült el a karosszéria.
1973-ban a Porsche volt az első az autógyártásban, amely galvanizált fémlemez paneleket hegesztett a karosszériára. Ez mérföldkövet jelentett az autó korrózióvédelme szempontjából.
A Porschénál üzembe állított első robot egy hegesztőrobot volt, mely a 911 modell hátsó futóművének kereszttartó csövén dolgozott. 1988 új korszakot nyitott a karosszériagyártás terén. Átadták az újonnan épített karosszériaüzemet, ahol az induláskor 15 robotot használtak. 1989 júliusában hagyta el az utolsó 911-es karosszéria a régi Reutter épületet.
A legújabb autógeneráció elindításával jelentősen megnőtt az automatizálás szintje, miközben a flexibilitás változatlan maradt. A gyártás modell-mix rendszerben történik, így a Boxster és a 911 modellek bármilyen sorrendben legyárthatók.
A Porsche autók fényezése a karosszéria íveltsége miatt már a kezdetektől fogva magas szintű szakmai tudást és óriási tapasztalatot igényelt. A gyártás növekedésével párhuzamosan, idővel újabb műhelyek váltak szükségessé, aminek köszönhetően 1969-ben új épületet emeltek, ez lett azután a fényezőműhely, vagyis a 40-es épület. 1975-ben a Porsche első gyártóként az egész karosszériát tűzihorganyzott acélból készítette el, ez jelentős mértékben javította a korrózióval szembeni védelmet. 1980-tól a Porsche 928-nál alkalmazni kezdték az alumínium részek (első csomagtértető, sárvédő és ajtók) fényezését.
1986 februárjában megkezdte működését az új karosszériafényező-műhely (40A épület), ahol bevezették a katódos merítőalapozási eljárást (KTL), és amely 1986 júliusától kezdett teljes kapacitással dolgozni. A régi fényezőműhelyt 1992-ig a műanyag kiegészítő alkatrészek festésére használták.
Az új fényezőműhely több területen is javulást eredményezett:
• A korrózióvédelem javulása a katódos merítőalapozási eljárásnak köszönhetően.
• Az oldószer-kibocsátás korlátozása a levegőtisztító-berendezésnek köszönhető.
• Robotok alkalmazása az alvázvédelmi feladatoknál.
• A lehetséges napi darabszám 140 karosszériára való növelése.
• Hővisszanyerés a keresztáramú hőcserélőnek köszönhetően.
1993 és 1995 között tovább növekedett az automatizálás szintje. A tömítési munkákhoz használt robotok hozzájárultak a hatékonyság növeléséhez, és egyben a munkahelyek humanizálásához. Különösen a környezetvédelemnek nőtt meg a jelentősége. 1992-től a Porsche áttért a vízbázisú festékek alkalmazására. 1997 óta a használt töltőréteg is vízbázisú.
A Porsche 1995-ben bevezette az oldószer-kibocsátás folyamatos ellenőrzését, és közjogi szerződést kötött Stuttgart városával a károsanyag- és a zajkibocsátás határértékeinek hosszú távú szabályozásáról.
A kárpitosműhely eredetileg a Reutter cég karosszériaüzemének közvetlen szomszédságában működött. Itt készültek a Porsche 356 számára az első és hátsó ülések, a lehajtható vászontető, valamint a belső kárpitozás. A Porsche 356 sorozat kifutásával az ülések gyártását átadták a Recaro cégnek. Minthogy ettől kezdve a Porsche 911-et kizárólag kupé formában gyártották, a lehajtható vászontetők gyártását is beszüntették. 1969-ben a kárpitos részleg átkerült az újonnan épített összeszerelő üzembe. Azóta a kárpitozásnál a bőr egyre nagyobb arányú felhasználása figyelhető meg, és ez a tendencia a napjainkban is folytatódik.
Az autógyártási kapacitás bővülése szükségessé tette, hogy a kárpitosműhelyt áttelepítsék a korábban a motorok összeszerelésére használt épületbe. 1982 után a kárpitozással foglalkozó összes területet egy helyre vonták össze, és a magaspolcos raktár épületében helyezték el.
A 911 Cabriolet és a Targa modellek számára újra elkezdték a lehajtható vászontetők gyártását. Ezt azonban a Porsche Boxster 1996-os bevezetésekor részben, majd 1997-ben, az új Porsche 911 megérkezésekor teljes egészében átadták a DaimlerChrysler céggel közösen tulajdonolt leányvállalatnak.
A számtalan műszaki innováció ellenére, mint például az 1980-as évek végétől használt automata varrógép, vagy a ragasztó felvitele permetezéssel, a kárpitos részleget mind a mai napig a kézművesmunka jellemzi. Ezt jól tükrözi az alkalmazottak számának alakulása, amely az 1950-es évek közepétől napjainkig 60 főről 250 főre növekedett.
A Porsche Design a Porsche által létrehozott tervező csoport, amely nem csak az autók számára, hanem a közélet számára is készít terveket. Terveznek cipőket, konyhákat, fürdőszobát, épületeket, parfümöket stb.