Subaru tuning

Subaru tuning

• Tovább a modell választáshoz 
• Subaru tuning szakcikkeink 
• Subaru eredményeink, méréseink
• Subaru tuning autóink, sztorik
• Subaru tuning fotók, életképek
• Ugrás a régi Subaru listára
• Subaru márkatörténet

Subaru tuning, tuningbox és motoroptimalizálás

A listázott Subaru modellekhez biztosan van tuning technológiánk. Felesleges alkatrészek (Subaru tuningbox) beépítése nélkül gyári, biztonságos eszközökkel (legtöbbször megbontás nélkül) készül a motoroptimalizálás.
Subaru chiptuning táblázatunk, adatbázisunk folyamatosan frissítjük. Használd az ajánlatkérőt, válaszd ki ott az autód.

További tuning sztorik, teljesítményadatok az adott modell oldalon, tehát válassz modellt ITT!

Subaru tuning referencia videóink

Kattints ide a Subaru tuning videókért!

 

Chiptuning / egyéb beállítás során, mindig a leggyorsabb és legkevésbé 'fájdalmas' módszert alkalmazzuk.

• OBD = megbontás nélkül a diagnosztikai csatlakozón (OBD-n) keresztül
  
• VR/Mgb. +OBD = 90%, hogy megy OBD-n, de lehet hogy a vezérlőt meg kell bontani *
• Mgb./ OBD = 80%, hogy megy OBD-n, de ha nem, akkor csak megbontással
• Mgb.+ OBD = a vezérlőegységet megbontjuk, utána már OBD-n írjuk
• Aszt./ Mgb. = a vezérlőt ki kell venni. Vagy a csatlakozóján keresztül, vagy megbontás után kezelhető **
• Mgb. = kizárólag a vezérlőegység megbontásával olvasható/írható a beállítás. ***
• Forr. = nagyon régi típusoknál megbontás után memória ki/be forrasztása szükséges

A Subaru története

A Subaru a japán Fuji Heavy Industries, Ltd. autógyártó divíziója, 1953-ban alapították.
A Szubaru japánul a Bika csillagkép egy nyílthalmazát jelenti, ősidők óta a japánok egyik legkedveltebb csillaghalmaza. A nyugati kultúrában ez a Plejádok, magyarul a Fiastyúk nevet viseli. Japánban ez a csillagalakzat általánosan ismert mint az egyesülés, illetve a jó uralkodás szinonimája. Érdekességként, az FHI hat cég összeolvadásaként jött létre, így látható, hogy a Subaru valóban találó név.
Mint oly sok más sikertörténet, a Subarué is egy ember víziójaként kezdődött. Chikuhei Nakajima / 1884 – 1949 / egy gazdálkodó fia, elvégezte a Tengerészeti Akadémiát, ezután tengerészetnél dolgozott. Miután hallott a Wright testvérek első repüléséről, attól kezdve az álma a repülés lett. Ettől indíttatva 1917-ben kilépett a munkahelyéről és megalapította a saját cégét, a Tokyotól 70 km-re északra fekvő Gunmában, -ahol ma a Subaru gyár áll-, a Repüléskutatási Laboratóriumot ( Aircraft Research Laboratory ). Ez a kisüzem hamarosan – már új néven, mint Nakajima Repülőgépgyártó Kft.-, Japán vezető repülőgyártó üzemévé nőtte ki magát.
1945 –ben a II. Világháború befejeztével a repülőkre már nem volt szükség, ezért ennek a vállalkozásnak is valami új profilt kellett választania. Az addig fel nem használt alkatrészekkel valamit kezdeni kellett, így a repülőgépek megmaradt hátsó kerekeiből robogókat kezdtek gyártani, ami nagyon sikeres volt, mivel a háború befejeztével nagy szükség volt járművekre. Ettől kezdve Fuji Sangio Co. Ltd. néven, a gyár első sikereit robogók előállításával érte el. A sorozatgyártásban készült Rabbit-S1 robogójukkal jóval a híres Vespák előtt megjelentek a piacon. Különlegessége, hogy a repülők hátsó kerekein gurult, léghűtéses 125 ccm-es motorja 2 LE-t adott le 3000 percenkénti fordulaton. A kis járművet nagyon gyorsan megszerették, mivel a mozgékonysága és kedvező fogyasztása a nehéz háború utáni időkben éppen jókor jött.
1950-ben Fuji Sangio jogi okok miatt feloszlott 12 részre, de három évvel később 1953-ban ebből öten megalapították a „Fuji Heavy Industries Ltd.“-t: amely a Motorroller készítő „Fuji Kogio”, a motorgyártó „Omiya Fuji Kogyo“, a repűlőgépgyártó „Utsunomiya Sharjo“, a „Tokyo Fuji Sangyo“ cég, amely generátorok, villamosok, buszok eladásaiért felelős és a „Fuji Jidosha” részvállalkozásokból állt össze. Az utoljára említett vállalat a Fuji Jidosha, buszkarosszériák előállítása mellett végül 1954- ben megtervezte és előállította a konszern első autóját a P-1-et. Végül is financiális okok miatt ez az autó nem került sorozatgyártásra.
A Fuji Heavy Industries Ltd. (FHI) első elnökének, Kenji Kitá-nak határozott nézetei voltak az autókkal kapcsolatban. „Ha valaki autót akar építeni, egyedülálló autót építsen.” „A japán autóknak japán neve legyen”. Mr. Kita szenvedélyesen akart személyautót gyártani, és ő lelkesedett leginkább a cég első személyautó prototípusáért, az 1954-es P-1-ért.
Mr. Kita javaslatokat kért a cégen belül a P-1 elnevezésére, de egyik ötlet sem tetszett neki. Végül, Mr. Kita a szívében csendesen ápolgatott jól csengő japán nevet adta az autónak – Subaru. A Subaru a Bika (Taurus) csillagkép egyik csillaghalmazának neve. Csillagai közül hat szabad szemmel is látható, de kb. 250 kékes színű csillaga csak távcsővel.
Nyugaton a halmazt Fiastyúknak nevezik, melynek neve Kínában Mao, Japánban pedig Subaru („vezérel” vagy „összegyűjt”). Japánban még Mutsuraboshi („hat csillag”) néven is ismeretes, mely néven gyakran az igen régi japán dokumentumokban, mint pl. a Kojiki-ben és a Manyosyu-ban, valamint az irodalomban, mint a Makura-no-soshi-ban említik. Mondhatjuk, hogy ez ősidők óta a japánok egyik legkedveltebb csillaghalmaza. Érdekességkén az FHI hat cég összeolvadásaként jött létre, így látható, hogy a Subaru valóban találó név.
A globális gépjárműpiac kialakulásával sok gyártó egyszerű közlekedési eszközként szolgáló autókkal jelent meg. Azonban a Subarunál nem feledkeztek el az autótervezés elengedhetetlen eleméről, a vezetés valódi élvezetéről. Innovatív és kreatív technológiák alkalmazása révén a Subaru következetesen olyan autókat gyárt, amelyek fokozzák a vezetés örömét. Az „aktív vezetés, aktív biztonság” fogalma magába foglalja ezen elv lényegét. Az autóvezetők az automobilizmus kezdetétől szeretik az autózást, amelyet a fokozatosan kifinomultabbá váló autóik nyújtottak. Ez az élvezet az „aktív vezetés” lényege, alapvetően különbözik a sebesség vagy a veszély felelőtlen hajszolásától. A Subaru autók vezetésének élményét sokkal inkább az autó teljes uralhatóságának érzete kelti a vezetőben. Ezt azáltal érték el, hogy a Subaru autók tervezésének és dizájnjának középpontjába helyezték az ergonómiát, az emberközpontú tervezés tudományát.
1956-ban az 1500-as volt az első könnyű, önhordó karosszériás autó Japánban. Az első keresztlengő karos önálló kerékfelfüggesztésű. csavarrugós és dupla hatású olajos lengéscsillapító különleges úttartást és magas komfortot adott az autónak, hátul merevtengelyt kapott 3 lapú rugóval és ugyanúgy duplahatású lengéscsillapítót. Financiális meggondolásból nem került sorozatgyártásba, de a későbbi modellekbe már beépítették ezeket a fejlesztéseket.
A 360-as volt az első szériában gyártott Subaru, bár abban az időben az emberek többsége nem engedhetett meg magának egy autót. A Subaru kihasználta a repülőgépgyártásban szerzett tapasztalatát, így készülhetett el ez a könnyű, de stabil szerkezetű négyüléses, négykerekű miniautó, ami Japán autótörténelmében mérföldkőnek bizonyult. Kerek formája miatt hamar ráragadt a „katicabogár” becenév. A közkedvelt jármű gyártását 11 év forgalmazás után 1970-ben állították le.
Ettől kezdve a vezetői környezet minden részlete, az ülés formájától a kerékfelfüggesztésig, a vezető szempontjainak figyelembevételével készül. Miközben csökkentik a kellemetlen zajokat és vibrációkat, az autót úgy „hangolják be”, hogy a vezető folyamatosan kapjon visszajelzést az út és az autó állapotáról. Ezzel párhuzamosan az „aktív biztonság” magába foglalja az autógyártóknak a baleset megelőzésére vonatkozó törekvését. A normál körülmények között a vezető akaratának engedelmeskedő autónak veszélyhelyzetekben is képesnek kell lennie a precíz reagálásra, hogy lehetővé tegye a balesetek elkerülését. Így az autó jó irányíthatósága nem csak vezetési élményt jelent, hanem biztonságot is. Ezt a törekvést nevezzük aktív biztonságnak. A Subaru vezette az autóipart a biztonságra törekvés felé azzal, hogy elsőkerékhajtású autókat fejlesztett akkor, amikor a hátsókerékhajtás volt a szokásos. A Subaru volt Japánban az első a kiváló menetstabilitást biztosító technológiai újdonság, az elsőkerékhajtású autók tömeggyártásában. Később a Subaru rátért az összkerékhajtású autók gyártására, ismét újra definiálva az elfogadott autóépítési elveket.
1965-ben a Subaru 1000-rel, Japán első elsőkerékhajtásos autójával kezdődött a Subaru és a boxermotor története, amit akkor még elsőkerékhajtással kombináltak. Más gyártók a hátsókerékhajtásnál maradtak vagy az elsőkerékhajtást aszimmetrikus hajtással kombinálták, aminek olyan nyilvánvaló hátrányai voltak, mint a nehézkes váltás és a vibráció. A Subaru a boxermotorok mellett kötelezte el magát, mivel ezek a motorok a repülőgépgyártásban már bizonyítottak. Ez a megoldás ennél az autónál szimmetrikus hajtáselrendezéshez és kitűnő egyensúlyhoz vezetett.
1972 szeptemberében vezette be a Subaru – a világon elsőnek- a gyári személyautó gyártásban az összkerékhajtást. Japánban elsőnek jöttek ki az első kerék meghajtással, innen már csak egy lépés volt a négykerékhajtás kifejlesztése. A Subaru Leone Station Wagon 4WD szériában gyártott kapcsolható négykerék hajtásával kezdődik az új meghajtási éra. Azóta a Subaru világszerte jóval több, mint nyolc millió összkerék meghajtású személygépkocsit épített, ezzel vitathatatlanul piacvezető ebben a szegmensben.
A hatvanas évek kezdetéig egyértelműen a „haszongépjárművek”-nél használt fogalom volt az összkerékhajtás. Csak a katonai- vagy haszonjárművek és a terepjárók voltak négykerék hajtásúak. Ugyan a lehető legjobb megoldás volt a rossz terepviszonyok között a haladáshoz, mégis ezek a járművek túl lassúak voltak, nehezen fordultak és kompromisszum nélküliek a nehéz terepen.
A 70-es években, ahogy a motorok egyre erősebbek és a járművek egyre gyorsabbak lettek, a négy meghajtott kerék elve egyre nagyobb hangsúlyt kap, ezzel a rendszerrel a megnövekedett motorteljesítményt kontrolláltan tudja az útra átvinni.
1972-ben a Subaru a Tohoku Elektric Supply Company ösztönzésére megépíti a világ első összkerékhajtású személyautóját. Az összkerék meghajtás előnyei kézenfekvőek: a meghajtásrendszer maximális vonóerőt eredményez, a vonóerő nem befolyásolja a kormányzást, az AWD autó kiszámíthatóan, neutrálisan viselkedik.
Hogy ezt a felismerést a gyakorlatba is átvigyék, az összkerékhajtás technológiájának egy kis lökésre volt szüksége.
Ezt a lökést adta meg a Tohoku Elektric Supply Company, amely a japán félszigetet, Honshut látja el árammal. Télen a gyár dolgozói rendre elkéstek, vagy el sem jutottak a nagy hó miatt a munkahelyükre, amit megelégelt a gyár vezetősége. A cég igazgatója rábeszélte a Subaru vezetőit, hogy a tervezőgárdája állítson elő egy olyan autót, amellyel dolgozói a munkahelyükre télen is probléma nélkül és biztonságosan eljuthatnak. A Subaru kifejlesztette a Leone Station Wagon 4WD –t , és ezzel előállította 1972 szeptemberében a világon az első négykerék hajtású személyautót. A 4WD Leoneval megoldották a hegyvidéki, havas tájon fekvő elektromos vállalat dolgozóinak a bejárási problémáit. Ezzel a Subaru Leone Station Wagon 4WD a világ legjobban eladható összkerékhajtású autója lett, és egyben csírája a Subaru összkerékhajtás technológiájának.
Notabene: nyolc évvel a Leone Station Wagon 4WD megjelenése után egy délnémet autógyár 1980-ban az „Ur-Quattro” négykerékhajtású autóval jött ki…
1972 szeptemberére az összkerékhajtás korszaka a Subarunál.
Ha japán autókról beszélünk, mindenkinek a Honda, Mazda, Toyota jut eszébe, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk a Subarut sem. Ugyan ez Japán legkisebb autógyára, de az autó története során sok újdonságot hozott az autóiparnak. A Subaru autókat jelenleg csak Japánban gyártják, eltekintve 1-2 modelltől, amely Amerikában készül – mint a neve is mutatja pl. a Tribeca. A Subaru önálló, a Toyotának van némi érdekeltsége a gyárban. A Subaru a beszállított alkatrészeket folyamatosan ellenőrzi, ezért is tud ez a kis cég kiemelkedő minőségű termékeket előállítani és ezekben a nehéz időkben is talpon maradni.
A Subaru a Fuji Heavy Industries Ltd. (FHI) [Fuji Nehézipari Kft.] gépjármű részlege. Az FHI a megbízható technológián alapuló innovatív termékek sorát fejleszti ki részlegeiben, mint a Gépjármű részleg, a Repülési és Űrhajózási részleg, az Autóbusz és Előre Gyártott Ház részleg, az Ipari Termékek részleg, valamint a Szállítási és Ökológiai Rendszerek részlege. Az FHI szándéka kiváló minőségű termékek kifejlesztése, és az, hogy a XXI. században világszinten fontos tényezővé váljon.
Az emberiség és a Föld jövőjének védelme érdekében az FHI az úttörő szerep vállalásával és a hagyományok tiszteletével egyéni jelleget sugárzó és sokat ígérő termékeket hoz létre..
A Subaru 1972-ben mutatta be a 4WD-s tömeggyártású személyautóját, amely az AWD autó előfutára volt. Abban az időben a 4WD-s gépkocsik általában terepjáró nehéz tehergépkocsik voltak. A 4WD rendszer személygépkocsiba építése forradalmi gondolat volt, amivel a Subaru célja az volt, hogy a legjobb legyen a világban az egyedülálló úttartásával és kitűnő vonóerő átvitelével. A következő években a Subaru folytatta eredeti AWD rendszere technológiájának finomítását, hogy magasabb szintű úttartási biztonságot és stabilitást érjen el. Világszerte tetszéssel fogadták a Subaru AWD technológia terén elért eredményeit, azaz a nagysebességű autózás biztonsága érdekében produkált gyors előrehaladást, valamint úgy a kimagasló vezetésbiztonság, mint a kitűnő vezethetőség elérését. A Subarut ezen a téren a világ autógyártóinak vezetőjévé tevő AWD rendszerének alapja: a Subaru egyedülálló boxermotorja, az eredeti AWD hossz-szimmetrikus elrendezése a hosszirányban beépített boxermotorral, erőátvitellel, kardántengellyel és a lineárisan elhelyezett hátsó differenciálművel.
Azt a motort nevezik boxermotornak, amelynél a hengerek laposan egymással szemben fekszenek. Ez az építési mód garantálja a motor kiegyensúlyozott járását, a magas fokú megbízhatóságot, valamint az alacsony súlypontot és ezzel az optimális menettulajdonságokat.

Hogyan lehetséges az, hogy egy olyan vállalat, mint a Subaru úgy dönt, hogy egyes dolgokat következetesen máshogyan csinál? Egészen egyszerűen: mert a Subarunál nem a legolcsóbb, hanem a legjobb megoldást keresik arra, hogy jó autókat készítsenek. Ezért a Subaru tervezőgárdája egy olyan motorkoncepcióra bízták rá magukat, amely ma már csak a nagyon exkluzív német sportautóknál található meg. Bizonyára a légi közlekedéssel való kapcsolat miatt is, a boxermotorok személygépkocsikban történő alkalmazása a Subarunál régi hagyományokra tekinthet vissza.
Jelenleg szinte minden Subaru modellnél megtalálhatók a boxermotorok. A 79 kW-osoktól (107 LE) a turbófeltöltéses 300 LE terjed a paletta. A boxermotor előnyei kézenfekvőek: a hengereknek az egymással szemben való elhelyezése miatt a dugattyúk mozgásakor keletkező erők kioltják egymást. Az eredmény egy selymesen járó motor, amelynél szinte alig érezni vibrációt. De talán még fontosabb az a tény, hogy a boxermotorok nagyon alacsonyan fekszenek, és az azonos súlyú hengersorok miatt nagyon jól kiegyensúlyozottak. Ezáltal megvalósíthatóvá válik a mélyebb súlypont és a szimmetrikus futóműkoncepció. Mindezek az előnyök természetesen a Subaru menettulajdonságainak hasznára válnak. Ez az elrendezés az alacsony súlypontjával, kitűnő súlyelosztásával ideális az AWD rendszer számára, és lehetővé teszi a kimagasló vezetésbiztonsági és kitűnő vezethetőségi tulajdonságok, valamint a kiemelkedő „aktív biztonság” elérését.
Világosan fogalmazva, az erőátvitel elrendezéséből eredő tulajdonságok nem hasonlíthatók más berendezésekéivel, és ez az előny biztosítja a Subaru autók minden mást megelőző kitűnő stabilitását. A boxermotorok gyártása némileg költségesebb a Subaru számára (a két, elválasztott hengersor által lényegesen több alkatrész kerül felhasználásra, mint a hagyományos soros motoroknál), mégis ennek a koncepciónak a verhetetlen előnyei megérik a plusz költséget. A többi autógyár soros vagy V-motorja esetén lehetetlen a hossz-szimmetrikus elrendezés szerkezeti kialakítása.
A boxermotorokat a repülőgépgyártásban kezdték alkalmazni, ahol abszolút fontosságú volt a könnyű, nagyon tartós motorok beépítése. A Subaru 1965-ben az első japán tömeggyártású elsőkerékhajtású autóba, a Subaru 1000-be építette be a boxermotort. Azóta ez a technológia részévé vált a Subaru tradíciójának.
Továbbá a Subaru egyedülálló AWD elrendezése olyan tulajdonságokat is eredményez, mint a kimagasló megbízhatóság, alacsony zajszint és relatíve alacsony fogyasztás, melyek elengedhetetlenek, hogy az AWD autók széleskörű népszerűségre tehessenek szert. A Subaru az AWD technológia vezetőjeként magára irányította a világ figyelmét. A Subaru AWD rendszereinek sorába tartozik az aktív nyomatékelosztós a VTD-AWD, a viszkokuplungos, központi differenciálzáras AWD és a viszkokuplungos állandó AWD.
A Subaru jelenleg a Legacy, Outback, Impreza, Tribeca és Forester modelljeibe építi be a boxermotort és az AWD rendszert. Ezen túlmenően a Subaru AWD-s gépkocsijainak jellemzője a minden modellhez alapfelszereltségként biztosított négy csatornás blokkolásgátló (ABS). A Subaru volt az első japán autógyár, amelyik ABS-szel látta el AWD-s autóit. A Subaru innovatív AWD és ABS technológiái testesítik meg az „aktív vezetés, aktív biztonság” koncepciót, és amelyek kivívták a Subaruk komoly hírnevét.
.
A Subaru tradicionálisan elkötelezte magát, hogy jelentős erőfeszítéseket tegyen az aktív biztonsági rendszerekkel ellátott autók kifejlesztése terén, azon kívül, hogy súlyt fektet a teljesítményre, kiemelkedő fontosságot tulajdonít a biztonságnak. Hogy a Subaru előtérbe helyezi a kerékfelfüggesztés tulajdonságainak a javítását a motorteljesítmény fokozásának hátrányára, példa erre az elkötelezettségükre. Továbbá nagy figyelmet fordítanak a passzív biztonságra, de az autógyárak számára az autóipar egyik legfőbb témája még mindig az aktív biztonság marad. Az alapvető vizsgálat ebben a tekintetben a gumiabroncs tapadására irányul. Míg sok új technikai javaslat és fejlesztés a vonóerő átadás javítására irányul, ezen fejlesztések többsége a motorra, a felfüggesztésre, a gumiabroncsokra, vagy az ezeket a rendszereket támogató eszközökre irányul. De van egy olyan megoldás, amely mindegyik fölé emelkedik, ami még gyakorlatiasabb és hatékonyabb, ez pedig az összkerékhajtás (AWD). Az alacsony súlypontot biztosító, könnyű, kompakt boxermotorral kombinált AWD a Subaru válasza az aktív biztonságra vonatkozó magas követelményeket támasztó, világszerte érvényes szabványokra. Bármilyen autó vonzereje a vezetése által nyújtott élményben gyökerezik, viszont a kizárólag a biztonságra koncentráló autó kevés élményt nyújt. Mivel a Subaru a vezetőknek szánja autóit, nagy figyelmet fordít az általa gyártott autók menettulajdonságaira. Ez egyben azt is jelenti, hogy kiemelt figyelmet fordít a biztonságra. „A magas-szintű vezetési élményre törekvés kikényszeríti a biztonságot”, ez a Subaru autógyártási filozófiájának gyökere.