Toyota tuning

Chiptuning / egyéb beállítás során, mindig a leggyorsabb és legkevésbé 'fájdalmas' módszert alkalmazzuk.

• OBD = megbontás nélkül a diagnosztikai csatlakozón (OBD-n) keresztül
  
• VR/Mgb. +OBD = 90%, hogy megy OBD-n, de lehet hogy a vezérlőt meg kell bontani *
• Mgb./ OBD = 80%, hogy megy OBD-n, de ha nem, akkor csak megbontással
• Mgb.+ OBD = a vezérlőegységet megbontjuk, utána már OBD-n írjuk
• Aszt./ Mgb. = a vezérlőt ki kell venni. Vagy a csatlakozóján keresztül, vagy megbontás után kezelhető **
• Mgb. = kizárólag a vezérlőegység megbontásával olvasható/írható a beállítás. ***
• Forr. = nagyon régi típusoknál megbontás után memória ki/be forrasztása szükséges

A Toyota története

A Toyota Motor Corporation (Toyota Dzsidósa Kabusikigaisa) japán székhelyű multinacionális vállalat, jelenleg a világ legnagyobb autógyártója. A Toyota története a XIX-ik század végén kezdődik, amikor Sakichi Toyoda feltalálta Japán első elektromos szövőszékét, amely később forradalmasította az ország textiliparát. Igaz, a szövőszék-biznisznt Japánban végül a Suzuki cég uralta, Tojoda Szakicsi valamint fia, Tojoda Kiicsiró 1918 januárjában megalapította a Toyoda Fonó és Szövő Vállalatot, a húszas évekre pedig megalkotta a világ első automatikus utántöltésű, állandó sebességű szövőgépét, a Toyoda Type G-t. Érdekesség, hogy a cég eredeti neve Toyoda volt. A névváltoztatásnak három oka is volt: egyrészt Tojoda Kiicsiró ezzel el akarta választani a magánéletét az üzleti ügyeitől, másrészt úgy vélte, hogy a Toyota nevet könnyebben ejtik ki a külföldiek, mint a Toyodát, harmadrészt pedig a Toyota nevet katakanákkal éppen nyolc vonással lehet leírni (トヨタ), ami pedig a japánok szerencseszáma. A katakanás logót az autók nevében már nem, csak a cég felirataiban használják, és Kínában a mai napig, a kínai-japán kandzsi írásjegyekkel, Tojodának írják a márkát.
Találmányát a világ legnagyobb szövőcége, a Platt Brothers & Co. vásárolta meg egymillió jenért, ami a maga idejében még ipari szinten is igen jelentős összegnek számított. Ez pedig igen jól jött apa és fia álmainak megvalósításához, hiszen, -bár a szövőszékekhez értettek, – apjához hasonlóan Kiichiro is feltaláló volt, s a 20-as években az Európában és az Egyesült Államokban tett látogatásai során nagy érdeklődés ébredt benne az akkor születőben lévő autóipar iránt. A 100,000 Font nagy részéből, amit Sakichi Toyoda automatikus szövőszékének licenszéért kapott, Kiichiro megalapozta a Toyota Motor Corporation (TMC) vállalat működését; maga a cég 1937-ben alakult meg.
Mire a Toyota a harmincas évek közepén elkezdett autókat gyártani már sok japán autógyár működött. Az első japán kocsit egy bizonyos Josida Sintaró készítette 1902-ben, majd 1907-től 1909-ig néhány darabot eladásra is gyártott Type Takuri néven. Az első, valóban sorozatban készített autó a Nissané volt 1915-ben, amelyet szorosan követett a Mitsubishié 1917-ben.
A II. világháború persze ahogy az összes autógyárét, Toyotáék számításait is keresztülhúzta, arról nem is beszélve, hogy Japán közben épp a második kínai-japán háborúban is harcolt, a csapatoknak pedig mindenek felett teherautókra volt szüksége. Mivel apró kéthengeressel nem lehet nagy rakományt mozgatni, Toyota lemásolta egy akkori Chevrolet teherautó soros hathengeres, 65 lóerős motorját, váltóját, alvázát. Erre készült az AB típusjelzésű első Toyota teherautó, valamint a Chrysler Airflow vonalait és formai elemeit koppintó AA személykocsi. Az első üzemben 1936 és 1947 között összesen 1757 autó készült.
Bár a legtöbb Japán nagyváros hihetetlen károkat szenvedett a második világháborúban, a Toyota-üzem csodával határos módon megúszta a komoly bombázásokat, sőt, szinte folyamatosan termelt. Akárcsak Németországgal, Japánnal is empatikusan próbált viselkedni a világ nyertes fele a béke első éveiben, ezért hamar újra termelni kezdhettek az üzemei. 1945 decemberétől, rövid szünet után újra megindultak a gépek Koromóban, ráadásul a fejlesztőket mintegy kárpótlásul bevonták az amerikai hadiipari fejlesztési programba. A háború utáni első személyautó, az SA 1947-ben jelent meg, 995 köbcentis, 27 lóerős motorral, 87 km/órás végsebességgel. Miközben minden autógyár háború utáni modellfejlesztési lázban élt, a Toyota a gyártási technológiáit finomítgatta. Ennek következtében a cég 1949-ben kis híján tönkre is ment. Fizetésképtelenség és 1950-ben a cég mai napig egyetlen sztrájkja következett. Ifjabb Tojodának le kellett mondania, az igazgatói posztot amit a még fiatalabb Tojoda Ejidzsi és Szato Soicsi vett át.
Ezután azonban újra a virágzás érája köszöntött a cégre, központi megrendelések és tengerentúli terjeszkedés céljából létrehozták az első BJ terepjárót, a mai Land-Cruiser ősét, majd magát az ikonikus Land Cruisert. Ez volt az első motorizált jármű, amelyik önerőből feljutott a Fudzsi hegy hatodik állomásáig. 1955-re készen is állt az USA-ba való exportra. A sikereken felbuzdulva a cég székhelyül szolgáló várost átnevezték Toyotára. 1964-ben a vállalat bevezette az USA-ban az első, igazán az amerikaiak igényei szerint készült autóját, a Tiarát. Mivel éppen annyiba került, mint a Volkswagen Bogár, meglehetős sikerre tett szert, négyhengeres motorjával, külső méreteihez képest tágas utasterével, valamint a kategóriában akkor teljesen szokatlan automata váltójával és légkondicionálójával.
A 60-as évekre Amerikában komoly kiereslet alakult ki a japán autók iránt, mindeközben pedig már Európában is komoly elismerés övezte gyártmányaikat, a Toyota legnagyobb sikere, a Corolla 1966-ban debütált. Ahhoz képest, hogy az 50-es években a Toyotának még a létezéséről sem tudott a világ ipara, a 60-as évekre elismert világpiaci szereplő lett, 1970-re pedig a világ 4. legnagyobb autógyártójává vált. 1997 végén a Corolla modellnéven eladott autók darabszám tekintetében megelőzték az addig darabszám alapján vezető Ford T-modelt és a Volkswagen Bogarat. 1967 a Jaguar E-Type-hoz erősen hasonlító, szupermodern, sorhatos motorral hajtott, kisszériás 2000 GT sportkocsi, valamint a Hiace furgon megszületésének éve. A Toyota ekkor kezdte szorosra fonni üzleti kapcsolatait a Daihatsu autógyárral, ami aztán bő húsz év alatt teljesen a tulajdonába is került. 1972-ben elkészült a tízmilliomodik Toyota.
Az 1980-as években a Toyota elnyeri első nagyobb díját, a Japán minőség-ellenőrzési díjat. Megalakul a Toyota Motor Corporation és megnyitják az első luxusrészleget, ahol megkezdődik a Lexus modellek gyártása. Ezeket a járműveket elsősorban az amerikai piacra szánja a gyártó, de hamar elterjed a modellek hírneve az egész világon. Az USA pedig tárt karokkal fogadta a Lexust, ami a Mercedesek, BMW-k, Audik komoly versenytársává nőtte ki magát.
A 2000-es évekre a cég a Forma-1-be is bekerült, igaz, számottevő eredmény nélkül. Ebben az évtizedben készült el számos ma ismert SUV és személyautó, melyek az alapmodelljei a ma is gyártott járműveknek. A 2010-es években a vállalat elkezdett az aternatív hajtásokkal is foglalkozni, olyan új modelleket vezetett be, mint az Etios, a Mirai, az Agya, a Prius C, a Prius V, melyek mind valamiféle megújuló forrásból próbálnak működni, a Mirai példáué hidrogénhajtásos. Az olyan népszerű modellek, mint a Camry, a Corolla, a Crown, a Prius S, a Supra, a RAV4, a Land Cruiser Prado, és gyakorlatilag az összes megtartott modell hajtást érintő frissítéseken esett át, számos ráncfelvarrás és vadonatúj generációk is érkeztek.