Fiat tuning

Fiat tuning

• Tovább a modell választáshoz 
• Fiat tuning szakcikkeink 
• Fiat eredményeink, méréseink
• Fiat tuning autóink, sztorik
• Fiat tuning fotók, életképek
• Ugrás a régi Fiat listára
• Fiat márkatörténet

Fiat tuning, tuningbox és motoroptimalizálás

A listázott Fiat modellekhez biztosan van tuning technológiánk. Felesleges alkatrészek (Fiat tuningbox) beépítése nélkül gyári, biztonságos eszközökkel (legtöbbször megbontás nélkül) készül a motoroptimalizálás.
Fiat chiptuning táblázatunk, adatbázisunk folyamatosan frissítjük. Használd az ajánlatkérőt, válaszd ki ott az autód.

További tuning sztorik, teljesítményadatok az adott modell oldalon, tehát válassz modellt ITT!

Fiat tuning referencia videóink

Kattints ide a Fiat tuning videókért!

 

Chiptuning / egyéb beállítás során, mindig a leggyorsabb és legkevésbé 'fájdalmas' módszert alkalmazzuk.

• OBD = megbontás nélkül a diagnosztikai csatlakozón (OBD-n) keresztül
  
• VR/Mgb. +OBD = 90%, hogy megy OBD-n, de lehet hogy a vezérlőt meg kell bontani *
• Mgb./ OBD = 80%, hogy megy OBD-n, de ha nem, akkor csak megbontással
• Mgb.+ OBD = a vezérlőegységet megbontjuk, utána már OBD-n írjuk
• Aszt./ Mgb. = a vezérlőt ki kell venni. Vagy a csatlakozóján keresztül, vagy megbontás után kezelhető **
• Mgb. = kizárólag a vezérlőegység megbontásával olvasható/írható a beállítás. ***
• Forr. = nagyon régi típusoknál megbontás után memória ki/be forrasztása szükséges

A Fiat története

A Fiat Olaszország legnagyobb autógyártója. A Fiat szó a Fabbrica Italiana Automobili Torino (Olasz Autógyár Torinó) rövidítéséből származik. A céget 1899-ben alapította egy befektetői csoport, amelynek Giovanni Agnelli is tagja volt. A több, mint egy évszázados működése alatt a Fiat gyártott többek között vasúti szerelvényeket, munkagépeket, katonai járműveket és repülőgépeket. 2009-től a Fiat-csoport volt a világ kilencedik legnagyobb autógyártója (Olaszországban az első). Fiat-alapú autókat építenek a világ minden táján. Olaszország után a legnagyobb termelés Brazíliában folyik, ahol a Fiat márka a piacvezető. A csoport ezen kívül üzemeltet még gyárakat Argentínában és Lengyelországban is. Több gyárral is szerződésben állnak, melyekkel közösen gyártanak több típust is. Kiemelkedő kapcsolatban állnak Franciaországgal, Törökországgal, Szerbiával, Indiával és Kínával.
Giovanni Agnelli családja azóta is részt vesz a cég igazgatásában. Az európai történet javarészt ismert előttünk: az alapítást egy óriási boom követte, egyre nagyobb számban gyártották a járműveket. Ebben az is nagy valószínűséggel közrejátszott, hogy a Agnelli jobb oldali beállítottsága következtében a gyár számos megrendelést kapott az akkori olasz kormánytól. (Agnelli-t egyébként sokat támadták is jobboldali nézetei miatt, a fasizmus idején azonban ez ‘jól jött’ neki, Mussolini-től még kitüntetést is kapott.)
A Fiat első üzemét, 1900-ban a Torinói Corso Dantén nyitották meg, amely 150 munkást alkalmazott és 24 típust bocsátott ki. A huszadik század hajnalán a motor és a kocsigyártás még két mesterség volt – utóbbi évezredes (lovas kocsi, hintó, stb.) gyártási kultúrájával -, így az első 1899-ben kiadott Fiat modell Marcello Alessio műhelyéből kapta a felépítményt, az-az a kocsi részt, míg az új technikának számító hajtómű, az Aristide Faccioli tervezte Fiat gyárban készült. A 3,5 LE-s autót egy 679 köbcentiméteres erőforrás hozta mozgásba, legnagyobb elérhető sebessége pedig 35 km/óra körül lehetett. Az első években a ló vontatta kocsiformához építették rejtve a motorokat, nyitható esővédő tetővel és egymással szembeni ülőhelyekkel.
A múlt század elején élők kihívásnak tekintették az autómobilozást és a sportos életstílus egyik jelképe volt az autó. Az első Giro d’Italia Automobilistico versenyen 9 Fiat állt rajthoz, és mind célba érkezett. 1902-ben a 24 HP (LE), a Fiat első igazi versenyautója Vincenzo Lanciával (későbbi márkanév) a volánnál megnyerte a Sassi-Superga hegyi versenyt, míg Giovanni Agnelli egy Fiat 8 HP-vel rekordot állított föl a második Giro d’Italia Automobilistico versenyen. A Fiat pár év alatt teljesen megújította termékskáláját, és első alkalommal gyártott akkumulátorokkal ellátott autókat. Bevezették a szabadalmaztatott kardánhajtást. A Fiatok szorgalmasan gyűjtötték a győzelmeket a versenypályákon és egymás után döntöttek rekordokat. A folyamatos fejlesztés, bővülés állandósult a Fiatnál. A Lingotto üzem építési munkálatai 1916-ban indultak. Korának legnagyobb – ötemeletes – európai gyára szimbólummá vált, amelynek tetején a futurisztikus próbapálya ült koronaként. Mindeközben a Fiat új üzleti lehetőségeket keresve megvetette lábát az acéliparban, a vasútgyártásban, a villamos energia iparban és a tömegközlekedésben is. Létrejött a Fiat Lubrificanti és az első olasz leányvállalat Oroszországban. A háború kitörésekor a társaság szinte teljes termelésével a hadsereg ellátását támogatta.
A századfordulóra a Fiat már globálisan gondolkodott, Franciaország volt az első határon túli hely, ahová a Fiat szállított. 1903-tól a Fiat egyre jelentősebb szerepet töltött be az autógyártók között: Franciaország és Anglia mellett már a tengerentúlra is exportált. Valójában az export hívta életre a cég egy igazi védjegyét, amihez új emblémát is terveztek. A liberty stílusban (a 19. század végének, 20. század elejének kiemelkedő építészeti irányzata) megrajzolt, kékre és aranyszínűre zománcozott bronzplakett közepére egy négyszögbe zárt, pontok nélküli Fiat feliratot helyeztek, amelyben az A betű jobb oldalának felső része kissé elhajlott, teret engedve a T betűnek. Ekkorra a Fiat név már nemcsak a termékeket, hanem az egész vállalatot jelképezte, amelyet az 1904-ben megjelent, Roberto Biscaretti által tervezett újabb emblémán a teljes cégnév elhagyása is alátámasztott. Az ovális plakettet több mint két évtizedig használták. Stilizált liberty stílusú rajzolata hasonlított a korábbi változatra: felkelő nap a porosz kék háttér előtt. A Fiat felirat is ugyanaz maradt, mint az 1901-es emblémán, de a betűk vastagabbak lettek és köréjük új, spártai jellegű dekoráció került. Ez a jelvény nem sokkal később a cég logójává vált, még a hivatalos levélpapírokon is megjelent a Fiat nevet hátulról beragyogó felkelő nap.
A rohamosan előrelépő autóiparban évről évre fejlesztették az erőforrásokat, így 1904-ben már a 24-32 lóerős motorok nem számítottak különlegesnek, sőt egyes kivételes darabok 60 LE teljesítményre és akár 90 km/óra sebességre is képesek voltak. A Fiat az első évtizedben 20-30 LE-s, technikailag megbízható, közép kategóriás, nyitott és zárt kocsiszekrényes autókat fejlesztett. Jellemző a korszakra, hogy uralkodó dinasztiák kedvelt márkájaként említik a történészek. Ezekben az években születtek a Fiat Tipo modellek. 1910-es Fiat Tipo 5 kétségtelenül az egyik legelegánsabb, harmonikus külsejű autó, amely 50-60 lóerős teljesítmény mellett, a 100 km/óra végsebességet is elérte. A Fiat Tipo sorozatban a karosszéria komfortos kialakítása rendkívül magas szintet ért el, amit az egy darabban lévő padlólemez szőnyegborítása és a finom belső kárpitozása tovább emelt.
Az I. Világháborút követően a Fiat egy egészen szűk piaci csoportot vett célkeresztjébe fejlesztéseivel. Az ötszázas sorozat klasszikus, már-már építészeti aprólékossággal kidolgozott 520-as SuperFiat modelljét, 12 hengeres, 6800 köbcentiméteres motor hajtotta, pazar műszerfalán egy komplex kapcsolórendszer pompázott, ampermérővel, nyomásmérővel, motorhőfok mérővel, de megtalálható volt benne a magasságmérő, az óra, a sebességmérő, a kilométer számláló és az üzemanyagszint mérő. A Fiat ekkor a megfizethető kategóriától rendkívül messze került, ugyanakkor olyan drága technológiai megoldásokat alkalmazott, amelyből márkatekintélyt próbált kovácsolni. 1920 környékén kezdték meg Torino-ban a ‘Lingotto’ névre hallgató óriási gyár építését, melyet 1923-ban avattak fel, így ebben az évben kezdte meg a működését. Az egyre növekvő kereslet kielégítése miatt nagy szükség is volt rá, ugyanis már ekkor (sőt, már 1906-tól) nem csak az európai piacot szolgálták ki, de az Egyesült Államok is egy komoly megrendelővé vált. Vicces nyelvek szerint egyébként abban a periódusban, amikor – hát, hogy is fogalmazzunk – voltak apró problémák a Fiatok minőségével, az USA-ban a Fiat betűszót nem a hagyományos értelmében használták, hanem a ‘Fix It Again, Tony’ beszédes kifejezés élt a köztudatban.
A 20-as években kör alakú emblémái jellemezték az autókat. Ezek jellegzetes, vékony, hosszúkás betűkből álltak, az Alfa Romeóhoz hasonlóan babérkoszorúval vettek körül őket. 1931-ben egyszerű téglalap alakúra, később alul keskenyedő formájúra cserélték le az emblémát.
Az olasz diktátor Mussolini hatalomra kerülése – ahogy a szövetségese Hitleré a német ipart – mélyen befolyásolta Olaszország iparát, így a Fiat fejlődését. A nemzetközi kitekintés helyett a hazai piac került frontvonalba és a hadsereg technikai igényeinek kielégítése élvezett prioritást, ami viszont a könnyű haszongépjárművek területén hozott áttörő előrelépést, de említésre méltóvá vált a repülőgép és a vasútgyártás is. Míg a tízes évek elején még 40 autókészítéssel foglalkozó üzem működött Olaszországban, a II. Világháború kitörésekor azonban már csak három: a Fiat, a Lancia és az Alfa Romeo. A háború drasztikus csökkenést hozott a személyautók gyártásában, ugyanakkor előtérbe kerültek a Fiat könnyű haszongépjárművei. A termelés értelemszerűen drasztikusan visszaesett. Ennek a csökkenő piaci kereslet mellett oka volt az is, hogy a gyár bombatalálatot kapott, és meglehetősen siralmas állapotba került, mindeközben az üzemekben mégis harckocsik és repülőgépek készültek. 1957-ben mutatták be a Fiat népautóját, a Cinquecentót (magyarul ötszázas). A modell 1975-ig volt gyártásban, de gyártotta a Steyr-Puch is.
Természetesen a II. világháború után újfent egy gazdasági fellendülés következett, ez a Fiat-ot is érintette, így a cég újra a legnagyobbak közé emelkedett, számos új modell gördült le a gyártósorokról. Giovanni Agnelli nem sokkal a háború után meghalt, utóda unokája, az azonos nevű, de magát emiatt inkább Gianni-nak nevező fiatal Agnelli lett.
A Fiat a gazdaságos üzemeltetésű autókat kezdte el gyártani. A kis 500-as C folytatása volt a 1936-os Topolinonak és Genfben, az 1950-es motor-show-n bemutatkozó 1400-ast a francia Auto Journal egyszerűen Európai Autó néven üdvözölte. A modell dízel változata – a Fiat elsőként – egyébként 1953-ban mutatkozott be. A Fiat ismét jövedelmező óriásvállaltnak számított és egyre több embernek biztosított munkát, ráadásul termékei a hazai és a nemzetközi piacokon is gyorsan vevőre találtak. Az olasz gazdasági csoda egyik fontos ágazata lett a Fiat ipari óriás és Mirafiori megduplázta az ötvenes évek végére kapacitását.
A 60-as évek gazdasági fellendülésének köszönhetően, a Fiat megnégyszerezte az autóeladások számát, közel 150 országba exportálta autóit. Az erős nemzetközi jelenlét arra ösztönözte a vállalatot, hogy egységesítse emblémáit, ezáltal olyan egységes arculattal és modern emblémával jelenjen meg a vásárlók előtt, amely első látásra azonosíthatóvá teszi a hirdetésekben, reklámokban szerte a világon. Így jött létre 1968-ban a négy, 18 fokban döntött négyszögben dőlt „univers” betűtípussal írt, kék alapon fehér Fiat felirat, mely 1982-ig nemcsak a Fiat gépkocsik, hanem az egész Fiat Csoport védjegyeként is szolgált, jelképezte a holdingon belüli márkák összetartozását. 1966-ban kötött megállapodást a Szovjetunióval és Togliattiban felépült a VAZ (manapság AvtoVAZ) üzem. Itt a Fiat 124 licence alapján a Zsigulit készítették. Később még több szocialista országgal kötött licencmegállapodást; így a Fiat cég licenciája alapján készültek a Zastava autók Jugoszláviában és a Polski Fiatok Lengyelországban.
A ’80-as évekre annyira megerősödött a vállalat, hogy nemzetközi szinten ismét komoly tényező lett, több gyártósor létesült pl. Marokkóban, Lengyelországban, Törökországban, kihasználva az olcsóbb munkaerő jelentette lehetőségeket. 1982-ben először a Panda hűtőrácsán jelent meg a négy darab döntött négyszög stilizált változata, az öt ferde vonal. Ez a két jelvény 1991-ig felváltva szerepelt az egyes típusok orrán. Az akkor bemutatott Cinquecento már mindkettőt egyszerre viselte, az öt vonalat elöl, a négy négyszöget pedig hátul.
Alapításának 100. évfordulóján 1999-ben, az új Punto bemutatásával egy időben a Fiat visszatért az 1920-as évek legendás kör alakú babérkoszorús plakettjéhez, kék mezőben ezüst felirattal. A Centro Stile Fiat, a Fiat saját formatervező központja, által rajzolt régi-új emblémával a cég a gyökerekhez való visszatérést, ugyanakkor a megújulást is jelezni kívánta. A Fiat Csoport védjegye, a négy döntött négyszög az autók hátulján továbbra is megmaradt.
A 2000-es évekkel beköszöntő gazdasági válság nem kerülte el a Fiat-ot sem, sőt, ezekben az években halt meg Gianni Agnelli, akinél az utódlás kérdése hasonlóan nézett ki, mint egy generációval korábban. Az unoka, John Elkann volt az esélyes befutó, azonban a vállalatot a fiatal üzletember hosszabb ideig alelnökként vezette csak, a tiszteletbeli elnök Luca Cordero di Montezemolo, a Ferrari korábbi igazgatója, a vezérigazgató pedig 2004-től Sergio Marchionne volt, a márka újjáépítése az ő nevükhöz köthető. Míg az elnök Luca di Montezemolo foglalkozott a politikusokkal és a szakszervezetekkel, Marchionne újjáépítette a brand-et, nagyobb hangsúlyt fektetve a piaci profitra. A Fiat sikerének legnagyobb felelőse a Grande Punto volt, de emellett nagy sikere volt még a Stilo (a Bravo jogutódja), valamint a díjnyertes 500 modelleknek is. A Fiat ezzel egyidőben létrehozott egy közös vállalatot a kínai Chery és az indiai Tata Motors-sal. Marchionne-nak köszönhetően a Fiat számára ismét megnyílt a piac többek között Mexikó és Ausztrália felé. A márka 2007-ben az újrakezdés szimbólumaként az új Bravón mutatta be legújabb emblémáját. A babérkoszorú helyét egyszerű és letisztult krómkeret vette át, a hagyományos rajzolatú, fehér Fiat felirat pedig a múlt nagyteljesítményű autóit idéző vörös hátteret kapott. A Fiat az új 500-as modellel sikeresen visszatért az Egyesült Államok és Kanada piacára is.2009-ben a cég lényegében összeolvadt a Chrysler-rel, John Elkann pedig az azt követő évtől, 2010-től az elnöki székben ül. Sergio Marchionne azóta is vezérigazgató a Fiatnál, az ő vezényletével zajlott le a Fiat legutóbbi beszerzése, amelynek folytán a Chrysler utolsó részvénycsomagját is megvásárolták.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Fiat nem csak a szigorú értelemben vett személyautó – kishaszonjármű kategóriában alkot – traktorok, különféle mezőgazdasági gépek gyártásával is foglalkoznak.
A Fiat autógyár 2014-től a Fiat Chrysler Automobiles N.V. (rövidítése:FCA) olasz-amerikai multinacionális autóipari holdinghoz tartozik. 2020. december 21-én az EU versenyhatósága engedélyezte az FCA egyesülését a PSA holdinggal.