Chevrolet tuning

Chevrolet tuning módszerek, chiptuning. Keresd ki a sajátod, 3 kattintás!
Chiptuning • Chevrolet

Chevrolet tuning, chiptuning

Erős Chevrolet tuning, chiptuning beállításainkat biztonságos körülmények között, 4×4-es Bosch terhelt mérőpadon fejlesztjük, teljesítménymérés kontrolljával, folyamatos diagnosztika és adatgyűjtés mellett, autód állapotát és kérésedet figyelembe véve.

Chevrolet tuning előtt megéri megnézned ezt a videót mert olyan technikákról beszélek benne, amelyek Neked segítenek, ha egy jó autót szeretnél. Lehet, hogy éppen ezeken fog múlni a Chevrolet  chippelés sikere és jelentős összeget fogsz vele megtakarítani.  Kezdd itt, kattints a lejátszásra!

Chevrolet tuning, tuningbox és motoroptimalizálás

A listázott Chevrolet modellekhez biztosan van tuning technológiánk. Felesleges alkatrészek (Chevrolet tuningbox) beépítése nélkül gyári, biztonságos eszközökkel (legtöbbször megbontás nélkül) készül a motoroptimalizálás.
Chevrolet chiptuning táblázatunk, adatbázisunk folyamatosan frissítjük. Használd az ajánlatkérőt, válaszd ki ott az autód.

chevrolet-tuning

Chiptuning / egyéb beállítás során, mindig a leggyorsabb és legkevésbé 'fájdalmas' módszert alkalmazzuk.

  • OBD = megbontás nélkül a diagnosztikai csatlakozón (OBD-n) keresztül
  • VR/Mgb. +OBD = 90%, hogy megy OBD-n, de lehet hogy a vezérlőt meg kell bontani *
  • Mgb./ OBD = 80%, hogy megy OBD-n, de ha nem, akkor csak megbontással
  • Mgb.+ OBD = a vezérlőegységet megbontjuk, utána már OBD-n írjuk
  • Aszt./ Mgb. = a vezérlőt ki kell venni. Vagy a csatlakozóján keresztül, vagy megbontás után kezelhető **
  • Mgb. = kizárólag a vezérlőegység megbontásával olvasható/írható a beállítás. ***
  • Forr. = nagyon régi típusoknál megbontás után memória ki/be forrasztása szükséges

A Chevrolet története

A Michigan állambeli Detroiti székhelyű Chevrolet márkát 1911. november 3-án alapította a svájci származású Louis Chevrolet mérnök és William Durant. és noha ekkor még inkább jövője, mint múltja volt az autózásnak, a névadó máris ismert mérnök és versenyző volt.
1911-ben már azzal a nem titkolt céllal építették meg első prototípusaikat, hogy a Ford T-Modellekhez hasonló sikereket érjenek el. A Chevrolet egyébként ma is az ősi koncepciót képviseli, azaz tradicionálisan olcsó, kiváló ár-érték arányú, gyakorlatilag minden réteg számára elérhető modelleket gyártanak. Az alapítástól alig telt el egy esztendő, amikor olyan ötszemélyes autót mutattak be – a Super Sixet -, amelynek 4,9 literes, hathengeres motorjával 65 mérföldes (kb. 104 km/órás) végsebességet értek el. Újabb egy év múlva jelent meg a híres „bowtie” logó, amelyet ma legtöbbször csokornyakkendőként azonosítanak. Nem éppen úri tradícióra utaló legenda szerint, Durant egy francia hotel tapétáján figyelt fel egy, a mai emblémához nagyon hasonló alakzatra, de az sem kizárt, hogy a svájci születési Louis Chevrolet tiszteletére a svájci zászlón látható keresztből formázták. 1916-ban a márka részvények eladásából finanszírozta, hogy több mint ötven százalékos részesedést szerzett a General Motorsban, így 1916-ban újból átvette az irányítást, hamarosan (az egyszer már elbocsájtott) Durant lett a GM elnöke. A Chevrolet ekkor önálló divízióként lépett be a vállalatba.
Amikor a céget életre hívták kicsivel korábban, még más jellegű téma osztotta meg az alapítókat. Louis Chevrolet inkább exkluzívabb, a Cadillachez hasonló igényes modellekben hitt, míg Durant rájött arra, hogy nagy lehetőség van az olcsóbb, tömeges keresletet kielégíteni képes modellekben. Az előbbi szellem tükröződött az első Chevrolet autókban, amik jól kidolgozott, tekintélyes autóknak számítottak a 40 lóerejükkel, ám lényegesen többet adtak el az olcsó, a Ford T-modell vetélytársának tekinthető, Durant által favorizált Little modellekből. 1913-ban pedig Louis Chevrolet ki is szállt a nevét viselő cégből. Eleinte a vezető modellnek a nagyobb, négy és fél literes motorral gyártott L sorozatú illetve a kisebb és olcsóbb H sorozatú autók számítottak, ezek már a kereszt alakú logót viseltek. Először 1916-ban vált az autópiacon igazán meghatározó szereplővé.
Nagyot ugorva az időben, 1953-ban jött a merész gondolat, amikor piacra dobták az egyedülálló műanyag karosszériás Corvette-et, amelyben eleinte teherautókban használt motor dolgozott. 1955-ben mutatták be a híres 265 cui-s (4,4 kb. literes) V8-as motort, ezt háromféle kivitelben kínáltak, és az erőforrás hamar népszerűvé vált az autóátépítő hot rodderek körében is. A márkanevet azóta is megtartotta a cég, mert a kétajtós sportkupé igazi legendává vált. A General Motors vezetői nem is igazán támogatták a Corvette modellt, mivel véleményük szerint az olcsóbb autókat kínáló Chevrolet imázsába nem fért bele. Aztán az 1955-ben megjelent pörgős V8-as motor, valamint az, hogy a nagy konkurens Ford is egy sportos kétülésessel jelentkezett, a rivális kihívása elől meg nem futamodó GM-et arra sarkallta, ne temesse a Corvette projektet. Az ötvenes évek végén a befecskendezős motor már 290 lóerős teljesítménnyel büszkélkedhetett, és a sikertörténet mindmáig tart. A Chevrolet komoly befolyással volt az amerikai autópiacra, 1963-ban tíz autóból egy biztosan Chevrolet-kereszttel rótta az utakat. 1958-tól a luxus Impalák öregbítették a gyár hírnevét, az 1960-as évek különcsége a farmotoros Corvair, és kihahagyhatatlan a felsorolásból az 1967-es születésű Camaro. New York nem lenne az igazi taxi és rendőrautó Caprice nélkül, és 2008-ban, a General Motors századik születésnapján mutatkozott be a várva várt, alapvetően elektromos üzemmódra tervezett Volt, amely már a közeljövőt vázolja. A Chevrolet jelentős múlttal rendelkezik Európában is, 1924 és 1965 között közel 250 ezer gépjármű készült az európai gyárakban – Koppenhágában, Stockholmban, Antwerpenben, Beilben, Varsóban és Berlinben –, kifejezetten a térség vevői számára. 2005 óta a dél-koreai Daewoo modelljei (Spark, Aveo, Lacetti, Tacoma, Epica, Captiva) Chevrolet név alatt kerülnek Európában forgalomba.
1958-ban újabb klasszikus modellel jelentkezett a Chevrolet. Az Impala nevét minden autókedvelő ismeri, a tengerentúlon pedig az évtized egyik leginkább meghatározó modelljének tartják. A cél a tervezéskor az volt, hogy olyan, nagyobb és elegánsabb modellel jelenhessenek meg a piacon, amelyek ezzel együtt megfizethetőek az átlag amerikai vásárló számára is.
Az ötvenes évek extravagáns dizájnját még olyan furcsa modellekbe is átültette a gyár, mint a Chevrolet El Camino nevet kapott sedan pick-up. Hosszú, lapos és furcsa élekkel díszített autó volt ez, két ajtóval és nagy platóval. Állítólag a szándék az volt, hogy az eleganciára vágyó vidéki farmereknek kínáljanak egy jól kihasználható modellt. A hatvanas években forgalmazott. 1962-ben a Chevrolet Corvair Monza Spyder vadonatúj, 150 lóerős turbómotorja egyike volt a világ legelső turbófeltöltővel felszerelt sorozatgyártású erőforrásainak. A korai Corvairek sikerét a Monza alapozta meg, mint az egyik első sportos kompakt modell, de ebben az időszakban a modell vezethetőségét komoly kritikák érték, amik csak a hatvanas évek második felére csendesültek el a fejlesztések után. Az Impala és a legtöbb extrát kapó Caprice pedig a kínálat felső végét képviselték a nagy autók között. Mindegyik a hetvenes évekre jellemző szögletes és az ötvenes évek túlzásait levetkőző vonalvezetéssel bírt. Az eggyel kisebb méretű, közepes kategóriában a drágább Monte Carlo és az egyik legsikeresebb modell, a Chevelle hódított vásárlókat. Az utóbbit számos karosszériaváltozatban kínálták, és elég sok motorból lehetett választani hozzá.
A hetvenes években már a Chevrolet Camaro modellek második generációs változatát forgalmazták, amit sokak szerint 1967-ben a Ford Mustang első számú riválisának szántak. A kétajtós, 2+2 üléses kupé vagy kabrió változatban elérhető Camarók nem követték a Corvair modellek radikálisan új farmotoros kialakítását, hanem megmaradtak az orrmotoros, hátsó kerék hajtású megoldásnál. A hetvenes évek Camarója még egy kicsit nagyobb és nehezebb lett elődjénél, és igencsak szép számban fogyott, de az olajválság már éreztette hatását, és évről évre egyre csökkentették a motorok teljesítményét, hogy megfeleljenek az új emissziós határértékeknek.
Az utóbbi időkben a különféle márkastratégiák miatti átcímkézések és a márkaközi együttműködések végképp nehezen követhetővé váltak. Ennek egyrészt az lett a következménye, hogy az amerikai gyökerű Chevrolet modelleket más kontinensen esetleg más néven forgalmaztak (pl. Chevrolet Holden), más alkalommal pedig egészen távoli oból származó modellek kapták meg a Chevrolet kereszt alakú logóját, a GM csoport éppen aktuális döntéseinek függvényeiben. Így lett pár, szerényebb koreai Daewoo modellből Európában Chevrolet, de az Opel Astra is Chevrolet Astrává vált például Mexikóban (és árulják Vauxhall, Holden, Saturn márkanév alatt is). Még az orosz gyökerű Lada Nivát is forgalmazzák Chevrolet Niva néven. Az USA-ba szánt, nagyobb motorral szerelt, agresszívabb megjelenésű modellek azért még ma is felismerhetőek- ilyenek például a stílusos Avalanche és a roppant nagy számban eladott Silverado pickupok. A kiváló sportos modellek, mint a Corvette vagy a Camaro is ott vannak még a Chevrolet kínálatában, mint a jó eladásokat produkáló Cobalt és Aveo kompaktok és a ma is nagyon sikeres Impala kilencedik generációja. És már a nagy újdonság is elkészült: hamarosan piacra kerül az elektromos hajtással kiegészített Chevrolet Volt.