Opel tuning

Opel tuning

• Tovább a modell választáshoz 
• Opel tuning szakcikkeink 
• Opel eredményeink, méréseink
• Opel tuning autóink, sztorik
• Opel tuning fotók, életképek
• Ugrás a régi Opel listára
• Opel márkatörténet

Opel tuning, tuningbox és motoroptimalizálás

A listázott Opel modellekhez biztosan van tuning technológiánk. Felesleges alkatrészek (Opel tuningbox) beépítése nélkül gyári, biztonságos eszközökkel (legtöbbször megbontás nélkül) készül a motoroptimalizálás.
Opel chiptuning táblázatunk, adatbázisunk folyamatosan frissítjük. Használd az ajánlatkérőt, válaszd ki ott az autód.

További tuning sztorik, teljesítményadatok az adott modell oldalon, tehát válassz modellt ITT!

Opel tuning referencia videóink

Kattints ide a Opel tuning videókért!

 

Chiptuning / egyéb beállítás során, mindig a leggyorsabb és legkevésbé 'fájdalmas' módszert alkalmazzuk.

• OBD = megbontás nélkül a diagnosztikai csatlakozón (OBD-n) keresztül
  
• VR/Mgb. +OBD = 90%, hogy megy OBD-n, de lehet hogy a vezérlőt meg kell bontani *
• Mgb./ OBD = 80%, hogy megy OBD-n, de ha nem, akkor csak megbontással
• Mgb.+ OBD = a vezérlőegységet megbontjuk, utána már OBD-n írjuk
• Aszt./ Mgb. = a vezérlőt ki kell venni. Vagy a csatlakozóján keresztül, vagy megbontás után kezelhető **
• Mgb. = kizárólag a vezérlőegység megbontásával olvasható/írható a beállítás. ***
• Forr. = nagyon régi típusoknál megbontás után memória ki/be forrasztása szükséges

Az Opel története

Az Opel születése 1862-ben egy üzemmé alakított tehénistállóval kezdődött. Adam Opel, fiaival kezdte megvalósítani tervét, és sosem gondolta volna, rüsselhheimi varrógépgyára ekkora utat tesz majd meg. Üzemében 1886-tól kerékpárokat gyártottak, majd az 1900-as évekre az autógyártásnak is nekiláttak. Az évtizedek alatt az Opel család mind a biciklik, mind az autók tekintetében sikereket könyvelhetett el, Németországban piacvezetővé vált mindkét termékével, évi 20-20 ezer fölötti eladott darabszám mellett. Halálakor, 1895-ben már ezer munkásnál is több dolgozott a gyárában.
Az 1890-es évek végére már több mint 250 ezer biciklit értékesítettek, ám ekkor a cég válságba került, az Opel fiúk akik időközben bicikli versenyzőként váltak híressé úgy gondolták, hogy a cégnek profilváltásra van szüksége. Opelék 1899-ben megvásárolták Lutzmann motorkocsigyártó cégét, majd megalkották az első Opel modellt, a 3,5 lóerős Patent Motorwagen System Lutzmannt, amiből 11 darabot adtak el. 1901-ben azonban a fejlesztések felemésztették a tartalékokat, így a család kénytelen volt bezárni az üzemet. Egy francia gépkocsi licenc segítségével azonban egy évre rá újra folytathatták a munkát, és motorkerékpárok készítésébe is belevágtak. 1906 eladták az 1000 autót, ami abban az időben hatalmas teljesítménynek számított. Pár évre rá megindult a levegővel töltött gumiabroncsú Doktorwagen modell, melynek alvázát és motorját mindig a vevő válogathatta össze. Doktor autó közel négyezer márkában került így több ember számára volt elérhető, mint versenytársai esetében. 1911-ben azonban az üzemben tűz ütött ki, melynek során az üzem teljesen leégett, ideiglenesen véget vetve ezzel mind a varrógép, mind a kerékpár, mind az autók gyártásának.

Henry Ford receptje alapján az Opel elkészítette első alacsony költségvetésű, magas műszaki színvonalat képviselő gépkocsiját. 1924-ben megszületett a Citroen 5 CV másolata, a Laubfrosch (levelibéka). A csak zöld színben kapható modellt már futószalagon gyártották, és így az árát a kezdeti 4500 márkáról két év alatt 1990 márkára szorították le. Az Opel a húszas évek végén a Max Valier osztrák rakétakutató által tervezett rakétaautóval szerzett hírnevet. 1928. május 23-án a 24 db rakétával meghajtott RAK 2 világrekordot állított fel azzal, hogy végsebessége elérte a 238km/h-t. A sikerek ellenére a gazdasági világválság hatására a hatvan éves vállalat a csőd szélére jutott. 1929-ben az amerikai General Motors 30 millió dollárért megvásárolta az Adam Opel AG részvényeinek 80%-át. A jelentős tőkeinjekció és a műszaki fejlesztések hatására a saját biztosító és finanszírozó társasággal rendelkező vállalat Németország elsőszámú autógyártójává lépett elő, és a harmincas évek közepén a német autógyártók közül elsőként lépte át eladásaival az évi százezer autós határt. A Hitleri Németországban, a harmincas években a „népautó” elkészítése jelentette az egyik legnagyobb kihívást. 1935-ben elkészülz az Olympia modell, amely teljes egészében megfelelt az elvárásoknak. Az Olympia korszerű módon önhordó acélkarosszériával rendelkezett. Gyártása során, az Opel 1934-ben szabadalmazott úgynevezett „nász”-technológiáját használták, vagyis a külön-külön összeépített fődarabokat egy önálló részlegben egyesítették. Az 1936-ban megjelent Kadett üzleti sikere mellett technikai újításokat hozott a gépjárműiparba. Óriási népszerűségét köszönette a hatalmas mérnöki teljesítményt igénylő biztonságosabb alváz és karosszéria kifejlesztésének. A modellbe erőforrásként felül szelepelt motort építettek, amely szintén saját fejlesztésű újítás.Az Opel Admiral és Kapitän modellek az időszak „csúcstermékei” voltak. A felvonultatott műszaki újításokkal a korabeli amerikai típusokat idézték.Az 1937-ben megjelent Admiral 75 lóerős motorja és háromsebességes váltója segítségével 130 km/h sebességre gyorsította a másfél tonnás karosszériát. Az Opel-GM fúzió új típusokat, technikai újításokat, piaci sikereket és nemzetközi kereskedelmet hozott a vállalatnak és Németországnak egyaránt. A nemzetiszocialista vezetés azonban háborús törekvéseit szemelőt tartva a gyár hadiüzemmé alakítását szorgalmazta. Miután a GM ellenállása ez ügyben hiábavalónak bizonyult, hivatalosan is megszakadtak az amerikai-német kapcsolatok. A személygépkocsi-gyártás leállt. A futószalagok ontották a Blitz teherautókat, amelyek a Wehrmacht gépjárműparkjának gerincét adták. A háború alatt sem állt le a fejlesztés. Megjelent az NSU-nál kifejlesztett sokoldalú Kettenkrad. A tank és motorkerékpár tulajdonságait egyaránt hordozó tankelhárító, vontató és csapatszállító jármű motorját az Olympiából kölcsönözték. Az Opel mérnökei kifejlesztették az egyedülálló levegő-olajhűtést. Háborús körülmények között a Blitz 72 lóerős motorja üzembiztosabban működött az új hűtőrendszerrel. 1944 augusztusában a szövetséges hatalmak bombázni kezdték a rüsselsheimi üzemet így az teljesen megsemmisült. A második világháború lezárultával újraindulhatott termelés, A teherautó gyártás és a személygépkocsi gyártást segélycsomagok segítségével indították újra.
Érdekesség hogy a szovjetuniónak fizetendő jóvátétel az újnak számító Kadett átadása volt, melynek értelmében a Kadett tervrajzát, gyártósorát és a brandenburgi Blitz üzemét 56 tehervagonnal Moszkvába szállították. Ezt a modellt egy évvel később Moszkvics 400 néven ismerte meg a világ.

A hetvenes évekre az Opel a középkategóriás árfekvést célozta meg, jellemző volt modelljein a nagy ablakú csupaüveg stílus, mely vonzóvá tette autóit az emberek között.
A nyolcvanas évek végétől kezdve azonban esett a márka hírneve, főleg a konkurens VW-hez képest, ugyanis az akkori vezérigazgató szigorú takarékossági intézkedéseket vezetett be, és ez, valamint az újszerű innovatív formatervezés minőségi kifogásokat hozott magával.
A kilencvenes évekre jelent meg a világot meghódító Astra, mely a Kadettet váltotta a piacon. A fent említett hiányosságok főleg ennél a modellnél, illetve az Omegánál jelentkeztek leginkább.
A marketing, a modellfejlesztés, a gyártás és a minőségbiztosítás terén elkövetett számos hiba történetének addigi legmélyebb válságába taszította az Opelt. A helyzetet tovább rontotta, hogy a GM Zürichbe telepített európai központja és Rüsselsheim között akadozott a kommunikáció, és az amerikaiak ráadásul igen sűrűn cserélgették az Opel vezetőit, akik között pedig háromszor annyi volt az amerikai, mint a német. A márka 1936 óta elsősorban megbízhatóságával reklámozta önmagát, a német „Opel, der Zuverlässige” szlogen tréfás magyarítással „Opel. Sosem kop el.” formában terjedt el, és sokáig valóban megalapozottnak bizonyult. Éppen ezért volt még súlyosabb hiba, amikor a minőségi gondokat hagyták elburjánzani. A bajok az ezredforduló után sem szűntek meg, a cég milliárdos veszteségeket könyvelhetett el. Költségmegtakarítási célból 2005-ben az Adam Opel Részvénytársaságot kft-vé alakították, sok dolgozójukat elbocsátották, és komoly erőfeszítéseket tettek a minőség javítása érdekében, aminek gyümölcseként az új Insignia még „Az év autója” díjat is elnyerte a 2009. évre. Ez azonban nem orvosolhatta az évtized végére kibontakozott világgazdasági és autóipari válság által sújtott anyacég, a General Motors 2009-re bekövetkezett csőjdét, amely kis híján maga alá temette az Opelt is. 2016-ban az Opel működési vesztesége elérte a 257 millió dollárt, annak ellenére, hogy az Opel cég 22 európai piacon növelni tudta eladásait, főleg az új Astra modellnek köszönhetően. A Reuters 2017 március 6-i közlése szerint megszületett a megállapodás, amely szerint a General Motors eladja európai cégeit, az Opelt és a Vauxhallt a francia PSA-csoportnak 2,2 milliárd euróért. A PSA szándékában áll e cégek reorganizációja. A tranzakció érinti az Opel magyarországi, szentgotthárdi gyárát is.
2018-ban „történelmi esemény” zajlott le: 19 év után 2018 volt az első teljes év, amelyben az Opel márka nyereséget könyvelhetett el. A General Motors (GM) vezetése alatt 1998 volt az utolsó év, amikor a leányvállalat nyereséggel számolhatott volna. Egyes források szerint a GM azért nem tudott profitálni, mert túl sokat költött egy modell fejlesztésére, meg a motorok korszerűsítésére. Akkortájt az Opel 9 platformra építette modelljeit, és 10 motorcsaládot fejlesztett. Ezek fejlesztése és tervezése óriási összegeket emésztett fel (volt olyan év, amikor 400 000 000 € veszteség érte a márkát). Ez a múlté, a PSA vezetésének sikerült 1.5 év alatt nyereségessé tennie az Opelt. Ez köszönhető, hogy új modelljeik már a PSA fejlesztéseket kapnak: PSA padlólemezek (2 db) és motorcsalád (4 db). A még General Motors által fejlesztett modellek fokozatosan, a modellváltáskor kerülnek át az új anyavállalat által fejlesztett platformokra. Bár a cég 2018-ban, 20 év után köszönhetően az új modelleknek (Crossland X, Grandland X, új Insignia család) újra nyereséges lett, októberre hasonlóan a Volkswagen-csoporthoz, náluk is kirobbant a dízelbotrány. A német KBA közleményt adott ki, melyben az áll, hogy összesen 96 000 Opel Cascada, Opel Zafira Tourer és Opel Insignia típust hívnak vissza azért, mert az Opel is manipulálta a fedélzeti szoftvert, amivel hamis kibocsátási értéket jelentettek meg. Míg a Cascadánál és az Insigniánál a 2.0 literes (125 kW) dízelmotor, a Zafiránál az 1.6 literes (88 kW és 100 kW) és a 2.0 literes (96 kW és a 125 kW) dízelmotorok érintettek. Ebből a 96 000 modellből kb. 64 000 modellt Németországban állítottak forgalomba.