Opel tuning

Chiptuning / egyéb beállítás során, mindig a leggyorsabb és legkevésbé 'fájdalmas' módszert alkalmazzuk.

• OBD = megbontás nélkül a diagnosztikai csatlakozón (OBD-n) keresztül
  
• VR/Mgb. +OBD = 90%, hogy megy OBD-n, de lehet hogy a vezérlőt meg kell bontani *
• Mgb./ OBD = 80%, hogy megy OBD-n, de ha nem, akkor csak megbontással
• Mgb.+ OBD = a vezérlőegységet megbontjuk, utána már OBD-n írjuk
• Aszt./ Mgb. = a vezérlőt ki kell venni. Vagy a csatlakozóján keresztül, vagy megbontás után kezelhető **
• Mgb. = kizárólag a vezérlőegység megbontásával olvasható/írható a beállítás. ***
• Forr. = nagyon régi típusoknál megbontás után memória ki/be forrasztása szükséges

Az Opel története

Az Opel születése 1862-ben egy üzemmé alakított tehénistállóval kezdődött. Adam Opel, fiaival kezdte megvalósítani tervét, és sosem gondolta volna, rüsselhheimi varrógépgyára ekkora utat tesz majd meg. Üzemében 1886-tól kerékpárokat gyártottak, majd az 1900-as évekre az autógyártásnak is nekiláttak. Az évtizedek alatt az Opel család mind a biciklik, mind az autók tekintetében sikereket könyvelhetett el, Németországban piacvezetővé vált mindkét termékével, évi 20-20 ezer fölötti eladott darabszám mellett. Halálakor, 1895-ben már ezer munkásnál is több dolgozott a gyárában.
Az 1890-es évek végére már több mint 250 ezer biciklit értékesítettek, ám ekkor a cég válságba került, az Opel fiúk akik időközben bicikli versenyzőként váltak híressé úgy gondolták, hogy a cégnek profilváltásra van szüksége. Opelék 1899-ben megvásárolták Lutzmann motorkocsigyártó cégét, majd megalkották az első Opel modellt, a 3,5 lóerős Patent Motorwagen System Lutzmannt, amiből 11 darabot adtak el. 1901-ben azonban a fejlesztések felemésztették a tartalékokat, így a család kénytelen volt bezárni az üzemet. Egy francia gépkocsi licenc segítségével azonban egy évre rá újra folytathatták a munkát, és motorkerékpárok készítésébe is belevágtak. 1906 eladták az 1000 autót, ami abban az időben hatalmas teljesítménynek számított. Pár évre rá megindult a levegővel töltött gumiabroncsú Doktorwagen modell, melynek alvázát és motorját mindig a vevő válogathatta össze. Doktor autó közel négyezer márkában került így több ember számára volt elérhető, mint versenytársai esetében. 1911-ben azonban az üzemben tűz ütött ki, melynek során az üzem teljesen leégett, ideiglenesen véget vetve ezzel mind a varrógép, mind a kerékpár, mind az autók gyártásának.

Henry Ford receptje alapján az Opel elkészítette első alacsony költségvetésű, magas műszaki színvonalat képviselő gépkocsiját. 1924-ben megszületett a Citroen 5 CV másolata, a Laubfrosch (levelibéka). A csak zöld színben kapható modellt már futószalagon gyártották, és így az árát a kezdeti 4500 márkáról két év alatt 1990 márkára szorították le. Az Opel a húszas évek végén a Max Valier osztrák rakétakutató által tervezett rakétaautóval szerzett hírnevet. 1928. május 23-án a 24 db rakétával meghajtott RAK 2 világrekordot állított fel azzal, hogy végsebessége elérte a 238km/h-t. A sikerek ellenére a gazdasági világválság hatására a hatvan éves vállalat a csőd szélére jutott. 1929-ben az amerikai General Motors 30 millió dollárért megvásárolta az Adam Opel AG részvényeinek 80%-át. A jelentős tőkeinjekció és a műszaki fejlesztések hatására a saját biztosító és finanszírozó társasággal rendelkező vállalat Németország elsőszámú autógyártójává lépett elő, és a harmincas évek közepén a német autógyártók közül elsőként lépte át eladásaival az évi százezer autós határt. A Hitleri Németországban, a harmincas években a “népautó” elkészítése jelentette az egyik legnagyobb kihívást. 1935-ben elkészülz az Olympia modell, amely teljes egészében megfelelt az elvárásoknak. Az Olympia korszerű módon önhordó acélkarosszériával rendelkezett. Gyártása során, az Opel 1934-ben szabadalmazott úgynevezett “nász”-technológiáját használták, vagyis a külön-külön összeépített fődarabokat egy önálló részlegben egyesítették. Az 1936-ban megjelent Kadett üzleti sikere mellett technikai újításokat hozott a gépjárműiparba. Óriási népszerűségét köszönette a hatalmas mérnöki teljesítményt igénylő biztonságosabb alváz és karosszéria kifejlesztésének. A modellbe erőforrásként felül szelepelt motort építettek, amely szintén saját fejlesztésű újítás.Az Opel Admiral és Kapitän modellek az időszak “csúcstermékei” voltak. A felvonultatott műszaki újításokkal a korabeli amerikai típusokat idézték.Az 1937-ben megjelent Admiral 75 lóerős motorja és háromsebességes váltója segítségével 130 km/h sebességre gyorsította a másfél tonnás karosszériát. Az Opel-GM fúzió új típusokat, technikai újításokat, piaci sikereket és nemzetközi kereskedelmet hozott a vállalatnak és Németországnak egyaránt. A nemzetiszocialista vezetés azonban háborús törekvéseit szemelőt tartva a gyár hadiüzemmé alakítását szorgalmazta. Miután a GM ellenállása ez ügyben hiábavalónak bizonyult, hivatalosan is megszakadtak az amerikai-német kapcsolatok. A személygépkocsi-gyártás leállt. A futószalagok ontották a Blitz teherautókat, amelyek a Wehrmacht gépjárműparkjának gerincét adták. A háború alatt sem állt le a fejlesztés. Megjelent az NSU-nál kifejlesztett sokoldalú Kettenkrad. A tank és motorkerékpár tulajdonságait egyaránt hordozó tankelhárító, vontató és csapatszállító jármű motorját az Olympiából kölcsönözték. Az Opel mérnökei kifejlesztették az egyedülálló levegő-olajhűtést. Háborús körülmények között a Blitz 72 lóerős motorja üzembiztosabban működött az új hűtőrendszerrel. 1944 augusztusában a szövetséges hatalmak bombázni kezdték a rüsselsheimi üzemet így az teljesen megsemmisült. A második világháború lezárultával újraindulhatott termelés, A teherautó gyártás és a személygépkocsi gyártást segélycsomagok segítségével indították újra.
Érdekesség hogy a szovjetuniónak fizetendő jóvátétel az újnak számító Kadett átadása volt, melynek értelmében a Kadett tervrajzát, gyártósorát és a brandenburgi Blitz üzemét 56 tehervagonnal Moszkvába szállították. Ezt a modellt egy évvel később Moszkvics 400 néven ismerte meg a világ.

A hetvenes évekre az Opel a középkategóriás árfekvést célozta meg, jellemző volt modelljein a nagy ablakú csupaüveg stílus, mely vonzóvá tette autóit az emberek között.
A nyolcvanas évek végétől kezdve azonban esett a márka hírneve, főleg a konkurens VW-hez képest, ugyanis az akkori vezérigazgató szigorú takarékossági intézkedéseket vezetett be, és ez, valamint az újszerű innovatív formatervezés minőségi kifogásokat hozott magával.
A kilencvenes évekre jelent meg a világot meghódító Astra, mely a Kadettet váltotta a piacon. A fent említett hiányosságok főleg ennél a modellnél, illetve az Omegánál jelentkeztek leginkább.
A marketing, a modellfejlesztés, a gyártás és a minőségbiztosítás terén elkövetett számos hiba történetének addigi legmélyebb válságába taszította az Opelt. A helyzetet tovább rontotta, hogy a GM Zürichbe telepített európai központja és Rüsselsheim között akadozott a kommunikáció, és az amerikaiak ráadásul igen sűrűn cserélgették az Opel vezetőit, akik között pedig háromszor annyi volt az amerikai, mint a német. A márka 1936 óta elsősorban megbízhatóságával reklámozta önmagát, a német “Opel, der Zuverlässige” szlogen tréfás magyarítással “Opel. Sosem kop el.” formában terjedt el, és sokáig valóban megalapozottnak bizonyult. Éppen ezért volt még súlyosabb hiba, amikor a minőségi gondokat hagyták elburjánzani. A bajok az ezredforduló után sem szűntek meg, a cég milliárdos veszteségeket könyvelhetett el. Költségmegtakarítási célból 2005-ben az Adam Opel Részvénytársaságot kft-vé alakították, sok dolgozójukat elbocsátották, és komoly erőfeszítéseket tettek a minőség javítása érdekében, aminek gyümölcseként az új Insignia még “Az év autója” díjat is elnyerte a 2009. évre. Ez azonban nem orvosolhatta az évtized végére kibontakozott világgazdasági és autóipari válság által sújtott anyacég, a General Motors 2009-re bekövetkezett csőjdét, amely kis híján maga alá temette az Opelt is. 2016-ban az Opel működési vesztesége elérte a 257 millió dollárt, annak ellenére, hogy az Opel cég 22 európai piacon növelni tudta eladásait, főleg az új Astra modellnek köszönhetően. A Reuters 2017 március 6-i közlése szerint megszületett a megállapodás, amely szerint a General Motors eladja európai cégeit, az Opelt és a Vauxhallt a francia PSA-csoportnak 2,2 milliárd euróért. A PSA szándékában áll e cégek reorganizációja. A tranzakció érinti az Opel magyarországi, szentgotthárdi gyárát is.
2018-ban „történelmi esemény” zajlott le: 19 év után 2018 volt az első teljes év, amelyben az Opel márka nyereséget könyvelhetett el. A General Motors (GM) vezetése alatt 1998 volt az utolsó év, amikor a leányvállalat nyereséggel számolhatott volna. Egyes források szerint a GM azért nem tudott profitálni, mert túl sokat költött egy modell fejlesztésére, meg a motorok korszerűsítésére. Akkortájt az Opel 9 platformra építette modelljeit, és 10 motorcsaládot fejlesztett. Ezek fejlesztése és tervezése óriási összegeket emésztett fel (volt olyan év, amikor 400 000 000 € veszteség érte a márkát). Ez a múlté, a PSA vezetésének sikerült 1.5 év alatt nyereségessé tennie az Opelt. Ez köszönhető, hogy új modelljeik már a PSA fejlesztéseket kapnak: PSA padlólemezek (2 db) és motorcsalád (4 db). A még General Motors által fejlesztett modellek fokozatosan, a modellváltáskor kerülnek át az új anyavállalat által fejlesztett platformokra. Bár a cég 2018-ban, 20 év után köszönhetően az új modelleknek (Crossland X, Grandland X, új Insignia család) újra nyereséges lett, októberre hasonlóan a Volkswagen-csoporthoz, náluk is kirobbant a dízelbotrány. A német KBA közleményt adott ki, melyben az áll, hogy összesen 96 000 Opel Cascada, Opel Zafira Tourer és Opel Insignia típust hívnak vissza azért, mert az Opel is manipulálta a fedélzeti szoftvert, amivel hamis kibocsátási értéket jelentettek meg. Míg a Cascadánál és az Insigniánál a 2.0 literes (125 kW) dízelmotor, a Zafiránál az 1.6 literes (88 kW és 100 kW) és a 2.0 literes (96 kW és a 125 kW) dízelmotorok érintettek. Ebből a 96 000 modellből kb. 64 000 modellt Németországban állítottak forgalomba.